Magyar versenyzök elöször 1906-ban, az athéni soronkívüli, jubileumi Olimpián vettek részt és Holubán Ferenc a könnyüsúlyban a harmadik lett. Itt csak görög-római birkózás szerepelt a programban és összesen három súlycsoportot alkalmaztak. A következö Olimpián, 1908-ban Londonban már mindkét fogásnemben és 5 súlycsoportban rendezték a versenyeket. Görög római birkózásban (kötöttfogás) Weisz Richárd nehézsúlyban megnyerte az olimpiai bajnoki címet, aranyérmes lett és ezzel megalapozta a magyar birkózás hírnevét.
Az 1912-es Stockholmi olimpián ismét csak kötöttfogású (görög római) versenyeket rendeztek, 5 súlycsoportban. A mérközésidö nem volt korlátozva, ezért elöfordulhatott, hogy az orosz Klein és a finn Asikainen 11(!) órán át mérközött egymással. A magyar Varga Béla 2 óra 10 perces küzdelem után szenvedett vereséget a svéd Ahlgrentöl. Ezek az anomáliák vezettek a meghatározott idejü birkózás és a pontozás bevezetésére. Az 1916-os olimpia a háború miatt elmaradt, 1920-ban Antwerpenben a magyarok nem vehettek részt a versenyeken. 1924-ben, Párizsban szép számú magyar versenyzöcsoport indult, Tasnády, Magyar, Radvány, Németh, Keresztes, Matura, Györgyey, Kónyi, Varga, Dömény és Radó. Keresztes ekkor még második lett.1928-ban, Amszterdamban kötöttfogásban, könnyüsúlyban Keresztes Lajos nyert aranyérmet. Jól szerepelt még Dr Papp László (ezüstérem), Kárpáti Károly (IV), Zombori (V), Szalay, Badó (VI). A nálunk nehezebben terjedö szabadfogásban 1930-tól rendeztek versenyeket. 1932-ben, Los Angelesben már mindkét fogásnemben a máig érvényes 7-7 súlycsoportban rendeztek versenyeket. Zombori Ödön és Kárpáti Károly ezüstérmet nyertek, Tunyogi József bronzérmes lett szabadfogásban. Az 1936-os berlini olimpián Magyarországot Zombori Ödön, Lörincz Márton, Tóth, Móri, Kálmán, Kárpáti, Vincze, Sóváry, Riheczky, Palotás, Virág, és Bóbis képviselték. Szabadfogásban, légsúlyban Zombori Ödön nyert aranyérmet. Szabadfogásban, könnyüsúlyban Kárpáti Károly állhatott a dobogó legmagasabb fokára. Berlin harmadik aranyérmese kötöttfogásban, légsúlyban Lörincz Márton lett. Bronzérmet nyert Palotás József, Tóth Ferenc IV. helyen végzett. Csak a világháború után, 1948-ban Londonban rendeztek legközelebb olimpiát. Ezen (akárcsak 1908-ban Weisz Richárd) de szabadfogásban nyert aranyérmet egy magyar: Bóbis Gyula. Ugyanitt ezüstérmes lett Szilvásy Miklós, bronzérmet ketten nyertek: Tóth Ferenc, és Ferencz Károly. 1952-ben Helsinkiben Hódos Imre nyert kötöttfogásban aranyérmet légsúlyban. A másik aranyérmesünk, a váltósúlyú Szilvásy Miklós lett, kötöttfogásban. Ekkor már feltünt a fiatal Polyák Imre, aki ezüstérmet kapott. Gurics György szabadfogásban bronzérmes lett. Az 1956-os melbourni olimpián kötöttfogásban Polyák megszerezte második olimpiai ezüstérmét. Tóth Gyula bronzérmes lett, Hódos Imre IV., Baranya István és Gurics György V. helyen végzett. Tóth Gyula szabadfogásban is indult és IV. lett.
1960-ban Rómában Polyák harmadszor is második lett, megint ezüstérmet szerzett. Kötöttfogásban Piti Péter és Kozma István IV., szabadfogásban Hollósi Géza és Reznák János V. lett. Polyák végülis 1964-ben Tokióban állhatott fel a gyözelmi dobogó legfelsö fokára, pehelysúlyban aranyérmet nyert, olimpiai bajnok lett. Tokió másik magyar aranyérmese a nehézsúlyú Kozma István lett. Kötöttfogásúink közül Hollósi Géza IV., Kiss Ferenc és Rizmajer Antal V. helyezést, szabadfogásban ugyancsak Hollósi Géza VI. helyezést ért el.
1968-ban Mexicó-City rendezte az Olimpiát. Kozma István kötöttfogású nehézsúlyban, ismét aranyérmet nyert. Az olimpia másik magyar aranyérmese Varga János volt. Bajkó Károly bornzérmet kapott, Alker Imtre a IV. helyen végzett. 1972-ben München rendezte a XX. olimpiát. A 82 kg-ban Hegedüs Csaba aranyérmet szerzett, Kiss Ferenc bronzérmet kapott. Doncsecz József, Varga János, Pércsi József és Csatári József IV. Ster Antal a VI. lett. Szabdfogásban három bronzérmesünk is volt: Csatári, Klinga László, Bajkó Károly. 1976-ban Montreálban szabadfogásban Balla József ezüstérmet nyert, Gál Henrik IV. helyezett lett. Kötöttfogásban bronzérmet kapott Réczi László. Rácz Lajos V., Séllyei István és Rovnyai János VI. lett. Az 1980-as Moszkvai olimpián, amit az Afganisztán szovjet lerohanása miatt a fél világ bojkottált, Növényi Norbert és Kocsis Ferenc nyert aranyérmet. Az 1984-es Los Angeles-i olimpián viszont politikai okokból a magyar versenyzök nem vehettek részt, ami miatt a két nagy tehetség Növényi és Kocsis nem jutott lehetöséghez újabb olimpiai megmérettetéshez. Ez pályájukat súlyosan befolyásolta. 1988-ban a délkórai Szüulban rendeztek Olimpiát. Itt szerzett aranyérmet kötöttfogásban, 57 kg-ban Sike András. 1992-ban, a Barcelonai Olimpián két aranyérmet szereztünk. A 68 kg-ban, kötöttfogásban Repka Attila, 82 kg-ban, kötöttfogásban Farkas Péter diadalmaskodott. 2000-ben, Sidneyben Bárdosi Sándort egy hajszál választotta el a gyözelemtöl. Középsúlyú versenyzönk a döntöben pontozással maradt alul, holott néhány perccel elöbb legalább 6 másodpercig tusolta ellenfelét, amit a bírók -sajnos- nem vettek figyelembe. Pontozásos sportágban nemcsak jobbnak, de szerencsésebbnek is kell lenni. 2004-ben Majoros István 12 év után megint megszerezte a magyar aranyérmet, és minden valószínűség szerint ez a magyar birkózás új  korszakának előjele.

is kell lenni.

SÚLYCSOPORTOK SZERINT

55-57 kg (Légsúly)

1936 Zombori Ödön -szabadfogás
1952 Hódos Imre -kötöttfogás
1968 Varga János -kötöttfogás
1988 Sike András –kötöttfogás
2004 Majoros István kötöttfogás

62 kg (Pehelysúly)

1964. Polyák Imre -kötöttfogás

68 kg (Könnyüsúly)

1928 Keresztes Lajos -kötöttfogás
1936 Kárpáti Károly -szabadfogás

74 kg (Váltósúly)

1952 Szilvásy Miklós -kötöttfogás
1980 Kocsis Ferenc -kötöttfogás
1992 Repka Attila -kötöttfogás

82 kg (Középsúly)

1972 Hegedüs Csaba -kötöttfogás
1992 Farkas Péter -kötöttfogás

90 kg (Félnehézsúly)

1980 Növényi Norbert -kötöttfogás

100+ kg (Ólomsúly)

1908 Weisz Richárd -kötöttfogás
1948 Bóbis Gyula -szabadfogás
1964 Kozma István -kötöttfogás
1968 Kozma István -kötöttfogás