A világháborút követő első nagy nemzetközi erőpróba az 1946. évi stockholmi szabadfogású Európa-bajnokság volt. Ez volt az első nemzetközi verseny, amelyet már nyolc súlycsoportban bonyolítottak le.

A magyar versenyzők közül legsikeresebben Bencze Lajos szerepelt, aki a légsúlyban kiemelkedő fölénnyel győzött. Kitűnően megállta a helyét Sóvári Kálmán is, aki a váltósúlyban a török Doguval szemben nagy küzdelemben szorult a második helyre.

Az új súlycsoport, az 52 kg-os lepkesúly első szabadfogású Európa bajnoka a finn Viitala lett. A verseny legnagyobb meglepetését a török birkózók szolgáltatták, akik a háború előtt egyik fogásnemben sem tartoztak a nemzetközi élvonalhoz, a háború után azonban, különösen az első években, a szabadfogású birkózásban utólérhetetlenek voltak. Sikereiket újszerű technikájuknak, elsősorban lábkulcsos fogásaiknak köszönhették, amelyeket a többi birkózók akkor még nem ismertek. Így történt, hogy a háború utáni első szabadfogású Európa-bajnokságon a pehely-, könnyű- és váltósúlyban Bilge, Atik és Dogu személyében három török bajnokot avattak. A közép súlyt a finn Virtanen, a félnehézsúlyt és a nehéz súlyt pedig két svéd birkózó, Fahlquist, illetve Antonsson nyerte. Antonsson később még két kötöttfogású és két szabadfogású világbajnokságot is nyert. Hasonló eredményekkel dicsekedhet a török Yasar Dogu is, aki két-két Európa- és világbajnokságon és egy olimpián szerzett aranyérmet.

Az 1947 -ben Prágában megrendezett kötöttfogású Európa bajnokságon a Szovajetúnió birkózói is részt vettek. Már első szereplésükkel bebizonyították a birodalomhoz tartozó ázsiai népek ősi hagyományokkal rendelkező birkózósportjának rendkívüli fejlettségét. A "szovjet"  versenyzők három súlycsoportban győztek: középsúlyban Bjelov, félnehézsúlyban Koberidze, nehézsúlyban pedig Kotkas lett az Európa-bajnok. A többi súlycsoport győztesei lepkesúlytól felfelé: Sundin svéd, Hasszán egyiptomi, Anderberg svéd, Frändsfors svéd és Dogu török. A magyar versenyzők közül Tóth Ferenc a pehelysúlyban, Kovács Gyula pedig a félnehézsúlyban második helyen végzett.

Az 1947. évi prágai kötöttfogású Európa-bajnokság után újból csak 1966-ban rendeztek birkózó Európa-bajnokságot. A közbeeső időben mindkét fogásnemben csak világbajnokságok voltak.

A második világháború utáni első olimpián, 1948-ban Londonban - az első londoni olimpia után 40 évvel - ismét magyar versenyző szerezte meg a nehézsúlyú bajnokságot. Bóbis Gyula a szabadfogású birkózásban valamennyi ellenfelét, köztük a svéd Antonssont is legyőzve, biztosan nyerte az olimpiai bajnokságot. A kötöttfogásban Szilvássy Miklós váltósúlyban második, Tóth Ferenc pehelysúlyban és Ferencz Károly könnyűsúlyban harmadik helyezést ért el.

A londoni olimpia győztesei a kötöttfogású birkózásban: Lombardi olasz, Peterson svéd, Oktav török, Freij svéd, Andersson svéd, Grönberg svéd, Nilsson svéd és Kirecci török. Szabadfogású birkózásban: Viitaal finn, Akar török, Atik török, Dogu török, Brand amerikai, Wittenberg amerikai és Bóbis Gyula.

Ennek az időszaknak első szabadfogású világbajnokságán 1949-ben Isztambulban a török birkózók folytatták győzelmi sorozatukat; hat világbajnokságot nyertek, A török győztesek: Yücel, Akar, Meric, Atik, Dogu és Csandemir. Rajtuk kívül csak a két svéd világnagyság, a pehelysúlyú Anderberg és a nehézsúlyú Antonsson nyert aranyérmet.

Az 1950. évi stockholmi kötöttfogású világbajnokságon a magyar versenyzők is részt vettek és kitűnően szerepeltek. Gál József a könnyűsúlyban meg nyerte az első magyar kötöttfogású világbajnokságot, legyőzve az olimpiai bajnok svéd Freijt is. Némethy Gyula a középsúlyban harmadik, Kovács Gyula és Bóbis Gyula pedig a félnehéz-, illetve a nehézsúlyban második helyezést ért el. A verseny győztesei: Johansson svéd, Hasszán egyiptomi, Anderberg svéd, Gál

József, Simaneinen finn, Grönberg svéd, Csandas török és Antonsson svéd.

Az 1951. évi szabadfogású világbajnokságon Helsinkiben újra hat súlycsoportban győztek a török versenyzők. Rajtuk kívül ez alkalommal is csak Anderberg és Antonsson tudott győzni. A török versenyzők közül Yücel, Akar, Atik és Dogu megvédte a világbajnokságát. Rajtuk kivül a két Zafer-testvér nyert világbajnokságot.

Az 1952. évi helsinki olimpián  a kötöttfogású birkózásban négy súlycsoportban győztek a szovjet versenyzők. Az északi birkózók egykori fölényére csak a középsúlyú svéd Grönberg és a fél

nehézsúlyú finn Gröndahl győzelme emlékeztetett. A magyar birkózók ezen az olimpián is sikeresen szerepeltek. Kötöttfogásban Hódos Imre a légsúlyban, Szilvássy Miklós pedig a váltósúlyban olimpiai bajnokságot nyert. Polyák Imre a pehelysúlyban második lett. Szabadfogású birkózásban Gurics György a középsúlyban harmadik helyezést ért el,

Polyák Imre, akinek ez volt az első nagy nemzetközi versenye, nem sokkal később a világ egyik legeredményesebb birkózójává fejlődött. Versenyzői pályafutása során még két olimpiai második helyezést, három világbajnokságot, és végül olimpiai bajnokságot nyert. Kötöttfogásban később Gurics György is a világbajnokok sorába lépett.

Olimpiai bajnokok kötöttfogásban: Gurjevics szovjet, Hódos Imre, Punkin szovjet, Szafin szovjet, Szilvássy Miklós, Grönberg svéd, Gröndahl finn és Kotkas szovjet. Szabadfogásban: Gemici török, Ishii japán, Sit török, Anderberg svéd, Smith amerikai, Cimakuridze szovjet, Palm svéd és Mekokisvili szovjet.

A helsinki olimpiát követő két kötöttfogású világbajnokságon, 1953-ban Nápolyban és 1955-ben Karlsruhéban a szovjet versenyzők fölénye még tovább nőtt. Nápolyban öt, Karlsruhéban pedig hat szovjet birkózó nyert világbajnokságot. A magyarok közül Nápolyban Hódos Imre a légsúlyban, Szilvássy Miklós pedig a váltósúlyban második lett. Karlsruhéban Polyák Imre a pehelysúlyban világbajnokságot nyert, ugyanakkor Guriccs György a középsúlyban második helyezést ért el.

A világbajnokok kötöttfogásban 1953-ban: Gurjevics szovjet, Terján szovjet, Anderberg svéd, Freij svéd, Satvorján szovjet, Kartozija szovjet, Englasz szovjet és Antonsson svéd.

Világbajnokok kötöttfogásban 1955-ben: Fabra olasz, Sztaskevics szovjet, Polyák Imre, Gamarnyik szovjet, Klanyejev szovjet, Kartozija szovjet, Nyikolajev szovjet, Mazur szovjet.

Szabadfogású birkózásban a világbajnokságot 1954-ben rendezték meg Tokióban. Ezen három szovjet, két török, két iráni és egy japán versenyző győzött. A magyar versenyzők közül Bencze Lajos második helyezést ért el. Világbajnokságot nyert: Akbas török, Dagistanli török, Szaszahara japán, Tovfigh iráni, Balavadze szovjet, Zandi iráni, valamint a kötöttfogású világbajnok Englasz és Mekokisvili szovjet.