BIRKÓZÁS TÖRTÉNET

CÍMLAP | Birkózásunk évszámokban | Kezdetek, ókori kelet | Ókori görögök és a birkózás | Birkózás az ókori olimpiákon | Etruszkok, Róma, kereszténység | Középkor, reneszánsz | A sportbirkózás kezdetei | Magyar profik | Birkózás 1914-ig | Birkózás 1914-1939 között | Birkózás 1945-56 között | Birkózás 1956-1968 között | Birkózás 1968-1989 között | Birkózás 1990-töl napjainkig | Népek birkózása | Olimpiai bajnokaink | Világbajnokaink | Európa bajnokaink | Magyar bajnokok | Ki, kicsoda a magyar birkózásban?

Birkózásunk évszámokban

bt0

A magyar birkózósport története az évszámok tükrében

1921. március 16-án 17 szakosztály képviselöinek jelenlétében megalapították a Magyar Birkózók Országos Szövetségét, amelynek elnöke dr. Gerenday György lett (MAC), társelnökei: Brüll Alfréd (MTK), dr. Tatics Péter (Zombori SE), alelnökei: Radvány Jenö (BAK), Csanádi Mór (Törekvés), dr. Radnai Sándor (MTK), Sziebert Imre (MÁV Gépgyári SK), fötitkára: dr. Rendek Károly, (Kassai AC).

 

Ezen idöszakban a szövetség kezelte az ökölvívás ügyeinek intézését is.

 

Szövetségünk fennállása óta az alábbi személyek töltötték be az elnöki tisztséget:

 

1921-22. dr. Gerenday György, 1923. dr. Radnai Sándor, 1924-27. Brüll Alfréd, 1928-34. Dinich Vidor, 1935-42. dr. Kossuth Ferenc, 1942-45. között miniszteri biztosként Szieberth Imre, 1945-51. Frankó Mihály, 1952-53. Kálmán József, 1954-62. Incze József, 1963-73. Matura Mihály, 1974-92. Bíró Mihály, 1993-tól jelenleg is dr. Hegedüs Csaba.

1957-ben az ökölvívás kivált a szövetségböl, és ettöl az idötöl a szövetség Magyar Birkózó Szövetség néven szerepel, amelynek fö feladatai közé tartozik, hogy elkészítse és felügyelje a sportág versenyrendszerét kötöttfogású, szabadfogású és nöi birkózásban. Felkészítse a különbözö válogatottakat kontinentális és világversenyekre, kapcsolatot tartson az állami és társadalmi sportszervekkel, valamint a Nemzetközi Birkózó Szövetséggel (FILA). Koordinálja az edzök és bírók képzését, továbbképzését. A Szövetség tagszervezeteinek száma 2001-ben 116, leigazolt versenyzök száma 6780 fö.

Sportágunk kiemelkedö sporteseményei:


 

1899:  Az első országos birkózó verseny Magyarországon
1903:  Az első magyar Birkózó Bajnokság
1911: Az első kötöttfogású Európa Bajnokság Budapesten
1912: Ismét Európa bajnokság Budapesten
1913: Ismét Európa bajnokság Budapesten
1913: A Nemzetközi Nehézatlétikai Szövetség megalakulása, első elnöke: Tatits Péter
1921: Megalakul a Magyar Birkózó Szövetség
1927: Kötöttfogású Európa bajnokság Budapesten
1931: Szabadfogású Európa Bajnokság Budapesten
1945-1956 között tagságunk a nemzetközi Birkózó Szövetségben szünetel
1958: Kötöttfogású Világbajnokság Budapesten
1982.: Felnött Kötöttfogású Világkupa (Budapest)
1983.: Felnött Kötött- és Szabadfogású Európa-bajnokság (Budapest)
1984.: Olimpiát pótló Kötöttfogású Szolidaritású Verseny (Budapest)
1985.: Felnött Szabadfogású Világbajnokság (Budapest)
1986.: Felnött Kötött- és Szabadfogású Világbajnokság (Budapest)
1989.: Junior Kötöttfogású Világbajnokság (Budapest)
1990.: Serdülö Kötött- és Szabadfogású Világbajnokság (Szombathely)
1992.: Felnött Szabadfogású Európa-bajnokság (Kaposvár)
1992.: Junior Kötött- és Szabadfogású Európa-bajnokság (Székesfehérvár)
1994.: Ifjúsági Kötött- és Szabadfogású Világbajnokság (Budapest)
1994.: Felnött Kötöttfogású Világkupa (Kecskemét)
1995.: Serdülö Kötött- és Szabadfogású Világbajnokság (Budapest)
1996.: Felnött Kötött- és Szabadfogású Európa-bajnokság (Budapest)
1999.: Junior Kötöttfogású és Nöi Európa-bajnokság (Budapest)
2000.: Szabadfogású Európa bajnokság (Budapest)
2001.: Szabadfogású Európa bajnokság (Budapest)
2001.: Kötöttfogású Veterán Világbajnokság (Székesfehétvár)
2003.: Veterán szabadfogású Világbajnokság (Budapest)
2003.: U23 23 éven aluli Olimpiai Reménységek Világversenye (Budapest)
2005.: Kötött-, szabadfogású és női birkózó világbajnokság (Budapest)
2006.: Kötöttfogású Világkupa
2006.: Junior Birkózó Európa bajnokság (szabad és kötöttfogás valamint női)